Még mielőtt túl nagyra nőne a probléma – ismerjük meg az akromegáliát
2020.10.28. 00:00 Medibon
Megnagyobbodott láb-, kéz- és fejméret, kiemelkedő homlok, megvastagodott ajkak, eltávolodott fogak a leggyakoribb látható tünetei az akromegáliának. A betegség által okozott testi változások azonban lassan zajlanak, a kezdeti tünetek ritkán jellegzetesek és annak ellenére, hogy a betegek több szakorvoshoz is elmennek, a diagnózisig általában 4, de sok esetben akár 10 év is eltelhet. Így mire felismerik az akromegáliát, a betegség általában már előrehaladott állapotban van, ezért fontos a korai tünetek tudatosítása.
Az akromegália hátterében a növekedési hormon túlzott mértékű termelődése áll. Ezt a legtöbb esetben az agyalapi mirigy jóindulatú daganata okozza. E ritka betegség Magyarországon kb. 1250 embert érinthet, azonban a hazai betegek egy része még diagnosztizálásra vár. A rendellenesség, leginkább 40-45 éves korban jelentkezik.
A betegség lassú kialakulása miatt sok esetben a családtagok sem veszik észre az árulkodó jeleket. A túlzott növekedési hormon hatására megnőnek szerveink és szöveteink, amelynek látható jelei vannak, pl. nagyobb cipő-, gyűrű-, vagy sapkaméret szükséges. Azonban a betegségnek vannak nem látható tünetei is, amelyek nagyban befolyásolják a beteg életminőségét; pl.: ízületi fájdalmak, fejfájás, szédülés, látászavar. Kezelés nélkül társbetegségek is kialakulhatnak, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegségek, egyes daganatok.
Nem ritka, hogy az akromegáliával járó megjelenésváltozás lelki problémákat is okoz. Az érintettek nem értik a megjelenésükben bekövetkezett változás okait, amelyet sokszor érhet negatív jelző, így hajlamosak lehetnek a depresszióra és a társadalmi elszigetelődésre is. A bennük végbemenő bizonytalanságnak a diagnózis vethet véget, azonban annak minél korábbi felállításához fontos, hogy az érintettek ismerjék a tüneteket és a diagnosztikai lehetőségeiket.
A növekedési hormon és az inzulin faktor, más néven IGF-1 szintje egyszerű vérvételből kimutatható, a diagnózis megerősítéséhez, az akromegália okának kimutatásához MRI vizsgálat szükséges.
Sok esetben a daganat, ha mérete és elhelyezkedése engedi, műtéttel eltávolítható. Azonban, ha az operáció nem lehetséges vagy a műtét után ismételten kialakul a betegség, további terápia szükséges a növekedési hormontermelés blokkolása vagy csökkentése érdekében.
Az akromegália megfelelő kezeléssel gyakran kontrollálható és a beteg folytathatja megszokott, mindennapi életét, azonban a már kialakult ízületi deformitást és az azzal járó életminőség változást a daganat eltávolítása nem fordítja vissza. Az akromegália tehát folyamatos megfigyelést igényel a szövődmények elkerülése és a beteg életminőségének javítása érdekében.
Forrás:Góth M, et al. Acromegalia. Orvostovábbképző Szemle XXVI. évf. 4. szám. 2019. április, 65-71.
