A szennyező járművek visszaszorítása a légszennyezés csökkentése érdekében

2021.03.23. 00:00 Medibon

Az egészségügyi szakmai csoportok ma arra szólították fel a polgármestereket Magyarország-szerte, hogy járuljanak hozzá a légszennyezettség növekedésének megállításához azzal, hogy tovább korlátozzák a városközpontok forgalmát. A kérést egy új, széles körben végzett közlekedési tanulmány is megerősíti.

Eurómilliárdok állnak rendelkezésre a városokat fenyegető károsodások leküzdésére

A szennyező járművek betiltása legalább 23-36 százalékkal is csökkentheti a káros részecskék (PM) és a nitrogén-dioxid (NOx) szennyeződést az egymilliónál több lakost számláló városokban, és évente akár 130 millió eurót is megspórolhat az egészségügyi és egyéb kiadásokban, ahogy azt az EPHA új tanulmánya bemutatja.

 Az EPHA felhívása a ma közzétett új tanulmányon alapul. A kutatók a világ számos pontján lévő 28 város közlekedési politikáját tanulmányozták, a nulla kibocsátású tömegközlekedési buszoktól az e-robogók megosztásáig, hogy lássák, milyen hatással van a közlekedés a PM- és a NOx- koncentrációk csökkentésére.

A szennyező járművek korlátozása Milánóban, Londonban, Krakkóban és Athénban működött a legjobban, akár 23, illetve 36% -kal is csökkentve a forgalom okozta PM- és NOx-szennyeződést, ami a legnépesebb városokban végzett becslések szerint évente mintegy 130 millió eurónyi egészségügyi és egyéb költségek megtakarítását eredményezi. Ezeknek a járműveknek az olyan városokba történő beléptetése, mint London, Stockholm, Göteborg és Milánó, a kisméretű szennyeződéseket 17% -kal, az NOx-ot 12% -kal csökkenti, amivel a becslések szerint 95 millió euró társadalmi költség megtakarítást lehet elérni.

A megfelelő hatás eléréséhez mindkét típusú rendszernek jelentős méretűnek és jól szervezettnek kell lennie. Azoknak a kamerarendszereknek a kiépítése, amelyek képesek a járművek és az infrastruktúra ellenőrzésére rendkívül drágák, de a beszedhető díjaknak köszönhetően a költségek gyorsan megtérülnek. A beszedett légszennyezési díjak befektetése az aktívabb közlekedésbe és a közterületek ellenőrzésébe növeli a jólétet és tovább csökkenti a társadalmi költségeket.

Ezzel szemben az önkormányzati parkolási rendszereket alacsony ráfordítással lehet változtatni, és mivel a járművek birtoklása iránti igényeket a parkolóhelyek rendelkezésre állása erősen befolyásolja, ez az eszköz hatékony. Abban a néhány esetben, amikor kifejezetten a szennyezés csökkentése volt a cél, 5-10%-ot értek el, állapították meg a kutatók.

A kerékpáros és gyalogos közlekedés elkülönítése drága, különösen a sűrűn lakott városokban, az azzal elérhető csekély nyereséghez képest. A kutatók szerint az államilag támogatott közösségi gépjármű-megosztási rendszerek például Párizsban, Amszterdamban és Kölnben is csak kevéssel járultak hozzá a légszennyezés csökkentéséhez, így ezeknek a CE Delft szerint csak a legnagyobb városokban lenne létjogosultsága. Versenyt jelenthetnek a tömegközlekedésnek, és még növelhetik is a légszennyezést, ha a közösen használt járművek elöregedtek.

Sascha Marschang, az EPHA megbízott főtitkára elmondta: „A levegőszennyezés hozzájárult a járvány súlyosságához, ez most egyértelműen kiderült. Nem kevés barátunknak, rokonunknak vagy munkatársunknak okoz nehézségeket, akik hetekig, hónapokig küzdenek a betegséggel. Sok évtizede borítja piszkos felhő városaink egét, asztmát, szívbetegségeket vagy tüdőrákot okozva. Ahogy a védőoltásokkal harcolunk a Covid-19 ellen, ugyanígy kell megküzdenünk a betegséget okozó felhőkkel is. Az emberek egészségének védelme egyetlen egységes harc, és az érintett polgároknak ösztönözniük kell a polgármestereket arra, hogy vállaljanak vezető szerepet ebben a harcban. Itt az ideje, hogy a városvezetők vegyék kezükbe a Covid-után elérhetővé váló, ösztönző pénzeknek azt a részét, amelyek 'jobban vissza tudnak épülni', azért, hogy valóban javuljon a lakosság egészsége és környezete.”

A BEMOSZ elnöke, Koltai Tünde hozzátette: “A friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik. Szeretnénk felhívni a helyi városi önkormányzatok, valamint a Kormányzat figyelmét arra, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, és beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.” hangsúlyozta Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke.”

A polgármestereknek a település méretének megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk - mondta az EPHA – hatékony opciókkal és a szükséges ráfordításoktól függetlenül.

Az EPHA egy több mint 80 európai közegészségügyi civil szervezetet, betegcsoportot, egészségügyi szakembereket, betegségcsoportokat és egészségügyi egyenlőtlenségekkel foglalkozó szervezetet képvisel, köztük a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségét (BEMOSZ).

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a környezeti tényezők okozta idő előtti halálozás első számú oka a légszennyezés, ami legsúlyosabban a városokban mutatható ki. A légszennyezés olyan betegségeket okoz, amelyek a WHO  szerint hozzájárulnak a Covid-19 magasabb halálozási arányához is.  A 2020 márciusától bevezetett pandémiás korlátozások ugyan rövid idő alatt megtisztították a levegőt, de a légszennyezés visszatért, és egyes városokban most rosszabb, mint a pandémia előtt volt. A tanulmány fontos megállapítása az is, hogy Magyarország „szisztematikusan és kitartóan” túllépte az EU légszennyezettségi határértékeit, egyes régióiban akár 12 éven át is - ahogy azt az Európai Unió legfelsőbb bírósága februárban megállapította.

A 672 milliárd eurós EU Covid helyreállítási alap hamarosan elérhetővé válik a nemzeti kormányok számára, melynek egyharmadát zöld beruházásokra – többek között a közlekedésre is – fordítják majd.

A városok kétharmada megsérti az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott tiszta levegő határértékeket, a leginkább hátrányos helyzetű városrészekben. A kisméretű részecske, a NO₂ és az ózon szennyezés közel 15 ezer magyar korai halálozását okozza évente a 2020 évi Európai légszennyezettségi jelentés szerint. Az EPHA 2020-as vizsgálatának megállapítása szerint a légszennyezettség minden egyes magyar állampolgárnak átlagosan évi 1664 eurójába kerül, ami a 3. legmagasabb érték Európában. A veszteség elsősorban az egészségkárosodásban, a munkából kiesett napok számában és a korai halálozásban jelentkezik. A légszennyezés csökkentésének haszna a nagyvárosokban, illetve a Kelet- és Közép-európai városokban a legnagyobb, ahol a levegőszennyezés a legrosszabb.