Életet adhat, de el is vehet
2018.07.29. 22:40 Medibon
Veszélyes kór. Csendben támad, korai stádiumában különösen alattomos. Időbeni kiszűrését nehezíti, hogy a petefészekrák az esetek 65 százalékában csak előrehaladott stádiumában mutat pontos klinikai tüneteket.
A petefészekrák, a nők körében a negyedik leggyakoribb daganatos betegség, a petefészkekből kiinduló rosszindulatú daganatok összefoglaló neve. A női szervek daganatos megbetegedéseinek kb. egynegyede támadja ezt a kis, mandula nagyságú, a szaporodás szempontjából létfontosságú szervet.
Jó-, rosszindulatú és átmeneti formái léteznek. Túlnyomó többségük cisztás mirigyrák, de a petefészekben ártalmatlan ciszták is előfordulhatnak, amelyek néha veszélyessé válva, már kockázatot jelenthetnek. Az alacsony százalékban előforduló csírasejt eredetű daganat a fiatalabb 20-30 év közötti korosztályt támadja. Gyakran jóindulatú, ám ennek megállapítását szakemberre kell bízni.
A petefészekrákot időben felismerve az öt éven túli túlélési esély 85 százalék feletti, míg későbbi stádiumban ez az arány már csak 25 százalék. A késői stádiumban jelentkező tünetei miatt a méh rosszindulatú daganatainál veszélyesebb és halálozási rátája is magasabb.
Árulkodó jelek
Lappangó kórról lévén szó, ha tartósan észleled az alábbi tüneteket, jobb, ha nőgyógyászhoz vagy onkológushoz fordulsz.
A jelek némelyike, mint például az étvágytalanság, a kevés evés utáni telítettség érzés, az émelygés, a hasmenés, a nyaki nyirokcsomó duzzanat, lábszár ödéma, vénagyulladás, fáradtság vagy a hirtelen fogyás/hízás más betegségekre is utalhat.
Korai tünetei közül figyelemfelkeltő a megváltozott székelési szokás, a kismedencei fájdalom, görcs vagy nyomás és a vizelési inger. A has megnagyobbodása, a nemi érintkezés közben érzett fájdalom, a rendszertelen havi ciklus már a daganat jelenlétére utalhat.
Mivel tünetei és korai jelei egyáltalán nem tipikusak, jellemző a téves diagnózis vagy a késői felismerés, ezért nem árt több szakorvos véleményét is kikérni.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Egyértelmű kiváltó okai nem, de kockázati tényezői egyre ismertebbek. Kialakulásáért a genetikai hibák, az öröklött hajam mindössze 10-15 százalékéban okolható, de a rokonok prosztata-, bél-, emlő- vagy petefészek daganatai növelik a kockázatot.
Ahol két vagy több első fokú rokon szenvedett a betegségben, ott nemcsak a gyakoriság nő, de korábban jelentkezik és agresszívebb lefolyású a rosszindulatú petefészek elváltozás.
Létrejöttében vírusfertőzés is közrejátszhat. Gyakoribb az emlő, méhtest vagy vastagbél rákon átesett nőknél, és azoknál is, akik már 10 éves koruk körül és még 50 éven felül is menstruáltak. Az először 30 év felett teherbe esők, illetve a nem szült vagy meddő nők körében is gyakoribb daganatfajta. Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezők lehetnek.
Fiatalkorban, 20-35 év között a jóindulatú petefészek ciszták a gyakoribbak. A kor előre haladtával azonban növekszik a rosszindulatú elváltozás kialakulásának esélye. Az 55-és 60 év közötti nőknél a leggyakoribb, több mint felét 63 év feletti nőknél diagnosztizálják.
A munkájuk során azbeszttel kapcsolatba kerülő nők is veszélyeztetettek.
A rosszindulatú petefészek daganat kockázati tényezői között szerepel a túlsúlyt is. Mivel ez gyakran a hormonális egyensúly felborulásával jár, ezzel összefüggésben az ösztrogén vagy az inzulin magas szintje kedvezően befolyásolhatja a rák kialakulását.
Az elhízással sokszor együtt járó gyulladásos betegségek is rizikót jelentenek. Ma már közismert, hogy az egészséges súly több rákos megbetegedés kockázatát is csökkenti, és ma már a petefészekrák is közéjük sorolható.
A jóindulatú petefészek ciszták kialakulásának oka a stressz, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás: Ez utóbbira példa, ha kihagyunk egy-egy étkezést, más alkalommal viszont egyszerre nagy mennyiséget fogyasztunk.
A túlzott energiabevitel, magas zsírtartalmú ételek fogyasztása és a rostszegény táplálkozás is káros és nem árt kerülni a vörös- és/vagy feldolgozott húsárukat.
Felveheted a kesztyűt
A vélhető kockázatok ismeretében egyértelműbb a védelem. A 25 év előtti első terhesség, a korai menopauza mellett az A-vitaminban és rostokban gazdag étrend is akadályozhatja a betegség kialakulását. A tüszőérést és az ovulációt megakadályozó fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése is kedvező hatású lehet, ám ez más betegségeket, pl. szív- és érrendszeri problémákat, és daganatot is generálhatnak.
A rák kialakulásának kockázatára vonatkozó családanamnézised ismeretében dönthetsz drasztikus beavatkozás (petefészek eltávolítás, vagy petevezeték elkötés) mellett és genetikai vizsgálatokat is kezdeményezhetsz. Ám a megelőzés szempontjából legfontosabb a szűrővizsgálatokon való részvétel.
A hüvelyi ultrahanggal eldönthető, hogy jó, vagy rosszindulatú-e az elváltozás. Mivel a daganat mérhető, protein tartalmú anyagot bocsájt ki, ezért vérteszttel is kimutatható. Bár az ebből származó eredmény más betegségre is utalhat (pl. méhen kívüli terhességre), az emelkedő tumormarker szint 80 százalékban petefészek daganatot jelez. Mivel ez a szint menstruációs ciklusban is magas lehet, a tesztet célszerű más időszakban elvégezni. A felsoroltakon túl a hüvelyi nőgyógyászati vizsgálat, a számítógépes tomográfia (CT) és más képalkotó vizsgálat is segít a betegség mielőbbi feltárásában.
A nők napjainkban sajnos négyből három esetben csak áttétek keletkezésekor fordulnak orvoshoz. Ilyenkor sokszor már késő, hiszen a daganat növekedéséről és áttétképzéséről kevés információ áll rendelkezésre. Ez utóbbiak a véráram és nyirokrendszer közvetítésével más szervekhez is eljuthatnak. Ne engedd, hogy ez veled is megtörténjen!
