
Kemény és rugalmatlan? Kerüld el, hogy az érfalad ilyen legyen!
Fájt már szinte ok nélkül a vádlid? Görcsölt a combod? Éreztél fekvő helyzetben szorító fájdalmat a lábadban? Ha nem, akkor sem lehetsz biztos abban, hogy kellően rugalmasak-e az ereid ahhoz, hogy maradéktalanul elláthassák feladatukat.
A perifériális verőérbetegség közismert nevén az érszűkület felismerése nem egyszerű, hiszen a tünetek testtájanként és a szűkület mértékétől függően is különböznek. Az alsó végtagok érintettsége a leggyakoribb.
Melyek az érszűkület tünetei a különböző stádiumokban?
- A betegség négy stádiuma közül az első nem jár tünetekkel, gyakran még ultrahangos (Doppler) vizsgálattal sem kimutatható.
- A második fázisban a szűkülő erek következtében csökken a szövetek tápanyag- és oxigénellátottsága, ami a vádliban fellépő, majd megszűnő fájdalommal vagy combgörccsel jár.
- Jellemző a fehér, hűvös bőr és az alig érezhető artéria. Az éjszaka, fekvő helyzetben jelentkező, s járáskor sem enyhülő fájdalmas érzés már a harmadik fázis jellemzője.
- Ha a beteg kezeletlen marad, következik a negyedik fázis, vagyis a láb elszíneződhet, lassan, vagy egyáltalán nem gyógyuló sebek, fekélyek alakulhatnak ki, a lábrészek elhalhatnak, és az amputáció sem kizárt.
Mivel a cukorbetegek fájdalomküszöbe magas, ők kezeletlen esetben gyakran már csak ez utóbbi tünetekre figyelnek fel, ezért számukra az alapbetegségükön túl, kiemelten fontos az évenkénti szűrővizsgálat, a kockázatok minimalizálása.
Mi történik a nyaki-, agyi ütőerek vagy szívkoszorúér beszűkülése esetén?
Más tünetek jelentkeznek a nyaki vagy agyi ütőerek beszűkülése esetén. Fülzúgás, látás- vagy mozgászavar, szédülés, memória- és vagy koncentrációzavar utalhat ilyenkor már kialakult érszűkületre. Ezek észlelése azonban már előrehaladott állapotot jelent, korábbi tünetek nem, vagy csak ritkán jelentkeznek. A szívünket tápláló szívkoszorúér beszűkülése fáradtságérzetet, szívtáji fájdalmat generálhat.
Milyen rizikófaktorok vezethetnek érszűkülethez?
A perifériális verőérbetegség kialakulására a magas vérnyomás mellett komoly veszélyt jelent a cukorbetegség, magas koleszterinszint, az idős kor, a családi érintettség, és a dohányzás is.
Magyarországon az érszűkület felől panaszmentes magas vérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint a betegség előfordulási gyakorisága 14,4 % volt. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet.
A már említetteken túl, a mozgáshiánnyal összefüggésbe hozható túlsúly is növeli a kialakulás kockázatát. Nemeket tekintve a férfiak körében magasabb az előfordulási arány. Bizonyos munkakörök, elsősorban a mikrorezgésekkel, üléssel járók is veszélyforrások lehetnek.
Ha a felsorolt rizikófaktorok nálad is fennállnak, tanácsos évenként részt venned érintettséget feltáró (kizáró) szűrővizsgálaton.
Mit tehetsz az érszűkület ellen?
Az érfal szerkezetének átalakulás már 30-as éveidben elkezdődhet, így ha nem akarsz az említett tünetekkel szembesülni, sokat tehetsz az esetenként végzetes hatást kifejtő betegség ellen.
A természet is segít ebben, hiszen a szabadon termő, vagy kertedben termelt növények közül a fokhagyma, a mustármag és a fehérfagyöngy is jótékony hatással van az érrendszerre. Ez utóbbi érelmeszesedés elleni és vérkeringés-javító gyógyfűként ismert, míg a mustármag fogyasztásakor a szervezetedben felszabaduló mustárglikozoidok anyagcsere- és keringés serkentők.
A fokhagyma értágító hatása a magas vérnyomás és az érszűkület kialakulását is csökkentheti. Jótékony hatással van az erekre a hidegen sajtolt növényi olaj és a C-vitamin, a zöldségek, növények fogyasztása is, ám zárd ki étrendedből a kalóriadús ételeket! Mozogj sokat, fuss és/vagy sétálj, végezz rendszeresen vérkeringést javító lábtornát, s máris segítettél, hogy egészséges maradjon érrendszered!
Érszűkületben szenvedőként az egészséges érrendszerű társaidnál kétszer nagyobb esélyed van a szívinfarktusra vagy a stroke-ra!
Jelentősen csökkenthetné a megbetegedések számát a prevenció, a kockázatokról, a korai tünetekről, a szűrésekről szóló felvilágosítás. Jó példa volt erre az idén márciusban a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaságnak az európai "PAD and Vascular European Days" kezdeményezéssel karöltve tartott Érszűkület Napja. Ez alkalomból az ország hét településén várta szakorvosi tanácsadás, boka/karindex mérés (kis Doppler) és pulzus önvizsgálat oktatás az érdeklődőket.
Hogy tudhatod meg, elkerül-e a betegség?
A diagnosztikai módszerek is a testtáji érintettség függvényei. Az alsó végtagoknál az ún. boka-kar index meghatározása vezet eredményre. Ha az említett két helyen kézi UH készülékkel és vérnyomásmérő segítségével mért vérnyomásértékek aránya 0,9 alatti, az érszűkületet jelez.
Az érelmeszesedés korai stádiumára hívja fel a figyelmet az erekben mért gyorsult pulzushullám-sebesség. Az ennek mérésére alkalmas arteriográf készülékkel ugyan nem mutatható ki konkrét érbetegség, de a kóros értékek felhívják a figyelmet a rizikótényezők szűrésére.
Agyi és/vagy szívkárosodásra utaló tünetek esetén terheléses EKG, nyaki ér ultrahang vagy doppler mérés teheti egyértelművé a betegség jelenlétét. Ez utóbbi az alsó végtag érintettsége esetén is hatásos.
Szíved, érrendszered épsége jövőd meghatározója. A rugalmas érfalak szállítják tested minden porcikájához az éltető tápanyagokat és az oxigént. Tegyél azért, hogy minél tovább megőrizhessék rugalmasságukat, Te pedig az egészséged.

NetJog
biztonságos vásárló hely

Barátság garancia
11 éve
törekszünk arra, hogy az EGÉSZség mindenki számára elérhető legyen!