Fogászati eredetű gócbetegségek

Abban az esetben, ha csak fájdalomcsillapítókkal és tüneti kezeléssel élünk, akkor valójában csak elodázzuk a gyógyulást, és elősegítjük a fogászati eredetű gócok kialakulását is. A gócok kialakulását lehetővé teszi, hogy a szervezetünk „megtűri” a baktériumoktól hemzsegő területet, ugyanakkor ezek folyamatosan „beépülnek” a vérkeringésünkbe, megtelepszenek és elszaporodnak a testünkben.

Ha ez megtörténik, akkor egyéb szerveket is megbetegíthetnek, már jellegzetes tüneteket is produkálva. Ezt a jelenséget nevezzük gócbetegségnek.

Mik tartozhatnak a gócbetegségek közé?

A gyulladások, ízületi jellegű panaszok nagy része gócbetegség, de a kötőhártya-gyulladás, a szív, érrendszer, vese bizonyos szöveteit megtámadó betegségek hátterében is állhat tüneteket nem okozó, krónikus, fogeredetű gyulladás. A fogászati góc okozhat allergiás kórképet is, vagyis míg a kiinduló pont fogászati eredetű, a következmény távoli szervek akut illetve krónikus szimptómákat okozó megbetegedése.

Mik lehetnek a fogászati eredetű góc forrásai?

Azok a fogak jelentenek gócveszélyt, számítanak gócnak, amelyek elhaltak, mély és szuvas üreggel bírnak, félresikerült a gyökérkezelésük, vagy sérülésük nem részesült ellátásban. Szintén gócként viselkedhetnek az arcüregben maradt foggyökerek, letört fogak, a gyökerek körül elhelyezkedő, röntgenárnyékot adó granulómák, ciszták.

A bölcsességfog szintén gócforrás lehet az elő nem tört fog koronája körüli tasak baktériumtartalmú kötőszövetes állománya miatt. Sőt, gyakran előfordul az is, hogy például a felső szemfogak maradnak el a fejlődésben, és az állkapocsban visszamaradnak. Ebben az esetben a fogzacskó kötőszövetes állománya is gócfertőzés oka lehet.

Néhány szó a fogágyi gócokról

A fogágy betegsége, különösen Hazánkban nagyon gyakori, ahogy a parodontális (fogágyi) gócok is. A parodontális betegségekre a rossz lehelet, duzzadt és vérző fogíny, érzékeny fognyak jellemző. A szájban található, nehezen tisztítható részekben gyulladt tasakok alakulnak ki, amik az íny szélétől fokozatosan terjednek a fogmeder csontjáig. A tasakokban elszaporodott baktériumok a véráramba kerülve távoli szervek megbetegedését okozhatják.

Milyen gyakran érdemes fogászati szűrővizsgálatra menni?

Félévente ajánlott a rendszeres fogászati szűrés, ami során a régi fogműveket, hidakat, koronákat, és a fogágy állapotát, a harapási viszonyokat is ajánlott ellenőriztetni. A röntgen vizsgálat pedig azért javasolt, mert általa ellenőrizhetők a gyökértömött fogak is.

Góc gyanúja esetén előfordulhat, hogy a fül-orr-gégész, a szemész, a reumatológus, az ideggyógyász vagy a belgyógyász is fogorvoshoz irányít, de megelőzés céljából is érdemes „kontrollra” járni.

Természetesen számos olyan eset is van, amikor nem derül ki időben, hogy góc áll a kötőhártya-gyulladás vagy a hajhullás hátterében, ami évekig tartó kezelésekkel és csalódott páciensekkel jár.

Ha kiderül, hogy valamely meglévő panaszod fogászati góc eredetű, akkor nem csak időt, pénzt spórolhatsz magadnak, de a hosszadalmas kezelések és vizsgálatok is lerövidülnek, arról nem beszélve, hogy a gyógyulás is hamarabb következhet be.

Ha érdekelnek a kedvezményes egészségügyi ajánlataink, kattints IDE, és görgess lefelé.