Koleszterin: tévhitek, féligazságok, tények

2019.03.09. 18:30 Medibon

Koleszterin: tévhitek, féligazságok, tények

A koleszterin körül mindenféle „mítosz” alakult ki, és sokan rettegett ellenségként gondolnak rá, ami fenyegeti az egészségüket. Cikkünk célja a tévhitek eloszlatása és a tények áttekintése a vitatott vérzsír témakörben.

Féligazság: A magas koleszterinszint káros az egészségre

Laborvizsgálatok során a koleszterinnek három fajtáját különböztetjük meg: HDL (védő koleszterin), LDL (rossz koleszterin) és összkoleszterin.

A high density lipoprotein, rövidítve HDL-koleszterin az érfalban már lerakódott koleszterint juttatja vissza a májba, ahol lebomlásra kerül, azáltal óvja az érfalat. A HDL-nek köszönhetően nem kell rögtön megijedni, ha a laboreredményben magas az összkoleszterinszint. A 3,5 az 1-hez arány elfogadható, de az igazán jó érték a 2 az 1-hez arány.

A low density lipoprotein, rövidítve LDL-koleszterin a májból a sejtek felé szállítja a koleszterint. Ebben az esetben, ha a sejtek számára „túlkínálja” a koleszterint, és azok nem tudják felhasználni a rendelkezésükre álló mennyiséget, a felesleges koleszterin lerakódik az érfalban. Ez az oka, amiért az LDL koleszterint rossz koleszterinként emlegetjük. A laboratóriumi vizsgálatok során az összkoleszterin meghatározása után, ezen belül különítik el a HDL- és LDL koleszterin-arányt.

Tévhit: A koleszterin csak árthat az egészségnek

Valamennyi emberi és állati sejtben fellelhető vegyület a koleszterin, ami a sejthártya része, és néhány hormon, az epesavak és vitamin alkotóeleme is.

Kevesen tudják, hogy a szívünk 10%-a, és az agyunk 20%-a is koleszterinből épül fel.

A szervezetünk által előállított (kb. 1000-1500 mg/nap) megfelelő mennyiségű koleszterin nélkülözhetetlen a számunkra. A problémát a táplálékunkból pluszban bevitt koleszterin okozhatja, ami megemeli a szervezet normál koleszterinszintjét, vagy a genetikailag magas koleszterinszint.

Tény: A lerakódás érelmeszesedéshez vezethet

Az LDL koleszterin a májból a sejtek felé kínálja a koleszterint, és túlkínálat esetén a felesleg lerakódik az erek falában, ezáltal valóban növeli az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

“Csendes gyilkosként” is emlegetik

a koleszterinproblémát, mivel fokozatosan feszíti a lerakódás belülről az ereket, beszűkítve azokat, és hosszú folyamat részeként, tünetmentesen alakul ki az érelmeszesedés.

Súlyos esetben a vér útja elzáródik, és a szívkoszorúér elmeszesedése következtében szívinfarktus is bekövetkezhet.

Féligazság: A koleszterinszint esetében fontos a személyre szabottság

Abban az esetben, ha valakinél még nem áll fenn szív-és érrendszeri panasz, a normál koleszterinszint felső küszöbhatára 5,0 mmol/l, e felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélhetünk.

Ha magas a koleszterinszint az rossz előjel, de az, hogy milyen mértékben szorul kezelésre, milyen mértékben kell csökkenteni az értékét, több tényezőtől függ. Befolyásolhatja egyéb betegségek fennállása, cukorbetegség, vérnyomásproblémák, de szívinfarktuson átesettek esetében a cél a minél alacsonyabb koleszterinszint elérése.

Tévhit: A magas koleszterinszint panaszt okoz

Éppen az a veszélyes a magas koleszterinszintben, hogy semmilyen tünetet, panaszt nem okoz, miközben egyre inkább tönkre teszi az ereket. Valóságos időzített bomba, ami nem figyelmeztet előre a „robbanásra”.

35 éves kor felett ajánlott a rendszeres koleszterinszint mérés.

Féligazság: Csak az életmódon és a táplálkozáson múlik a kialakulása

Sajnos ez az állítás csak részben igaz, mivel valóban sokat számít, hogy a zsíros ételek helyett egészségesebb falatok kerüljenek a tányérodba, de a magas koleszterinszint mögött legtöbbször genetikai hajlam áll. De olyan egészségügyi problémák is meghúzódhatnak a hátterében, mint a pajzsmirigy, a vese vagy a máj rendellenes működése.

Ha a családodban jellemző a koleszterinbetegség, akkor rendszeres szűrővizsgálatokkal sokat tehetsz magadért.

Tévhit: Magas koleszterinszint ellen nincs mit tenni

De van. Természetes megoldásokkal is élhetünk, úgy mint, az egészséges étrend (rostban és egészséges zsírokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztani, magas szint csökkentésére tökéletes a fokhagymában, az olajos magvakban, diófélékben, avokádóban, áfonyában, vagy leveles zöldségekben gazdag étrend), a rendszeres testmozgás (úszás, futás), a stressz kerülése, a dohányzás mellőzése.

Tévhit: Sok időt kell a szűrővizsgálatokra szánni

Téved, aki azt hiszi, hogy egy megelőző szűrővizsgálat sok időt vesz igénybe, hiszen a már kialakult betegség kezelése sokkal több időt igényel, ha nem teszünk ellene. Arról nem beszélve, hogy a koleszterinszint vizsgálatához mindössze egy csepp vérre van szükség, a vércukorméréshez hasonlóan az ujjbegyből vesznek hozzá mintát, amit tesztcsíkra cseppentenek.

2-3 perc alatt a vérzsírok színreakciót adnak. A tesztcsík fotometriás készülékbe helyezése révén mérhetővé válik az adott szín hullámhossza, ami tájékoztat a vér összkoleszterin-szintjéről. Amennyiben ez az összérték magas, akkor válik szükségessé az értéket adó összetevők (HDL, LDL) részletes meghatározása vénás vérvétel útján.

Ahogy nem minden arany, ami fénylik, úgy nem minden veszélyes, amiről azt hisszük. Az egészséged kapcsán soha ne hagyatkozz félinformációkra, féligazságokra, és ne hagyd ki a rendszeres szűrővizsgálatokat sem, mert sokat tehetsz általuk hosszú távon is magadért és szeretteidért.

Ha érdekelnek a kedvezményes egészségügyi ajánlataink, kattints IDE, és görgess lefelé.

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

Zsibbadó kar - szívprobléma okozza?

Zsibbadó kar - szívprobléma okozza?

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?