A leggyakoribb tévhitek a szív- és érrendszeri betegségekről

2023.10.26. 00:19 Medibon

A leggyakoribb tévhitek a szív- és érrendszeri betegségekről

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban tőlük, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket róluk.

Fiatal még a szívbetegséghez

  • A fiatal életkor nem zárja ki a betegséget, sőt a fiatalok egészségtelen életmódja tele van rizikófaktorokkal. Különösen olyan fiataloknál jelentkezik a betegség, akik túlsúlyosak, cukorbetegek, mozgásszegény életmódot élnek, vagy már rendszeresen dohányoznak. Genetikai okok miatt is kialakulhatnak plakkok az erekben már gyermekkorban, ami kezeletlenül érszűkülethez vezet az évek múlásával.

A családban öröklődik a szívbetegség, nem tehetek semmit ellene

  • A genetikai hajlam tényleg öröklődik, de mindenkinek lehetősége van nagymértékben csökkenteni a megbetegedés esélyét. A kardiológusok szerint a megelőzésnek két alapfeltétel van: a rendszeres kardiológiai kontroll (szükség esetén kezeléssel), és az egészséges életmód.

Ha magas lenne a vérnyomásom tudnék róla, mert lennének tünetei

  • A magas vérnyomás egyik beceneve a "csendes gyilkos", amit azért kapott, mert sokan nem is tudnak jelenlétéről. Az esetek túlnyomó többségében csak orvosi rutin ellenőrzésen szokott kiderülni. Ha pedig mégis vannak érzékelhető tünetei, nagyon sokan nem veszik komolyan, vagy tévesen jelentéktelennek öndiagnosztizálják a fejfájást, illetve a tompa fájdalmat a tarkóban, halántékban (lehajláskor fokozódik), a koncentráció romlást, az egyensúlyzavart, a fokozott verejtékezést, az időnként megjelenő, majd elmúló látászavart. A magas vérnyomás korai felismerése, és kezelése kulcsfontosságú, mert olyan komoly következményektől is megvédhet, mint a vesekárosodás, a szívinfarktus, vagy a stroke.

A mellkasi fájdalom jelezni fogja, ha szívinfarktusom van

  • Ez nem teljesen igaz, mert noha a szívinfarktus leggyakoribb tünete a mellkasi, szorító fájdalom, de előfordul, hogy más szimptómákkal jelentkezik. Ilyen lehet a légszomj, a gyengeségérzet, a hányinger, a szédülés, továbbá a karokban, állkapocsban, hátban, nyakban jelentkező fájdalom. Ha valaki ezeket tapasztalja, sürgősen mentőt kell hívni!

A cukorbetegség kezelve nem veszélyezteti a szívet

  • A cukorbetegség kezelése mérsékelheti, illetve késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de sajnos a veszélye ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Főleg igaz akkor, ha olyan további rizikófaktorok is társul, mint az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, vagy a dohányzás.

Elég felnőttkortól ellenőriztetni a koleszterinszintet

  • A hivatalos ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól évente javasolt megméretni a koleszterinszintet. Különösen olyan fiataloknál is érdemes évente ellenőriztetni, akiknél a családban van szív- és érrendszeri beteg, mert ez esetben, már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.

A sajgó lábaknak nincs köze a szívhez, csak az öregedés jele

  • Amennyiben a lábban, vádliban megjelenő fájdalom eleinte csak járáskor, később már nyugalomban is jelentkezik, nagy az esélye, hogy perifériás artériás betegség áll a háttérben. Ez az érszűkület kezeletlenül pedig stroke-hoz, vagy szívinfarktushoz vezethet.

A gyors szívverés a szívinfarktus jele

  • A szívritmus rengeteg okból változhat, edzés során például felgyorsul, alváskor lelassul, többnyire nem kell miatta aggódni, és nincs köze a szívinfarktushoz. Azonban az előzmények nélküli gyakori szabálytalan szívverés, pl a lassulás, botlás, kihagyás, stb. a szívritmuszavar jele is lehet, amelyet viszont feltétlenül ki kell vizsgáltatni!

Szívbetegséggel nem lehet aktív életet élni, sportolni

  • Ez egyáltalán nem igaz, mert azok a szívbetegek akik (akár már szívinfarktus után) belevágnak egy jól megtervezett aktív életmódprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívak társaiknak. Az egészséges életmód kidolgozásához azért fontos szakember segítségét kérni, mert vele félépíthető a még biztonságos, de hatékony program, amit szükség esetén össze kell egyeztetni egyéb kezelésekkel (gyógyszerek,...) is.

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Sokan ijednek meg a mellkasi fájdalomtól, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni? Cikkünkből kiderül.

13, a szív egészségének kedves élelmiszer

13, a szív egészségének kedves élelmiszer

A táplálkozás a szívünk egészségének megőrzése szempontjából is roppant fontos. Vannak olyan élelmiszerek amelyek szívünknek különösen előnyös, kedves tulajdonságokkal bírnak. Lássuk!

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.