Veled is előfordult már, hogy egy pillanatra az volt az érzésed, mintha épp kívül lennél a testeden, és onnan figyelnéd, hogyan rohanod át a nap 24 óráját? Amikor úgy eszel, hogy nem érzed az étel ízét, úgy cselekszel, hogy oda se figyelsz, és csak akkor térsz megint magadhoz, ha egy betegség megálljt int?

Hogy vagy? Á, ne is kérdezd, az orvos azt mondta, hogy az egekben van a koleszterinem, a vérnyomásom se az igazi, minden este attól félek, hogy nem érem meg a reggelt, mert a szívem se úgy ketyeg már; az unokáimat is ritkán látom, mert ők élik a saját életüket, nekem meg úgy fáj a lábam a sok visszértől, hogy nem bírom meglátogatni őket…

Ugye Számodra is ismerősen csengnek az előző sorok?

Gyerekként talán Te is játszottál a dominó kockáival, úgy, hogy egymás után felállítgattad őket, majd az utolsót megpöckölve, csak nézted, ahogy sorra elfekszenek egymás után a szőnyegen. Ha az emberi szervezet működését, a dominó-elvhez hasonlítjuk, elmondható, hogy éppen így rombolhat végig a szerveken egyetlen lappangó betegség.