Ütemváltás (a szívben)
2023.09.29. 00:00 Medibon
Szívünk néha szinte kiugrik a helyéről, máskor észre sem vesszük, hogy dolgozik. Ha megijesztenek, úgy érezzük, mintha megszűnne dobogni, máskor meg mintha eggyel többet verne a megszokottnál. Mikor beszélünk szívritmuszavarról és milyen veszélyekkel jár?
Hogy működik testünk motorja?
Szervezetünk „örökmozgója” a szív. Pitvarait és kamráit elektromos jelek késztetik összehúzódásra. Normális esetben a két pitvar percenként 72-szer telítődik meg vérrel, majd ugyan ennyiszer pumpálja azt át a két kamrába, amelyek a nagyereken keresztül szintén 72-szer továbbítják a friss vért szervezetünk, az elhasználtat tüdőnk felé. Ha ezt az ütemet bármi megzavarja, a szív kevesebb vért tud továbbítani.
Szíved összehúzódásáért az úgynevezett munkaizomrostok felelősek. Ritmusát másik szívizomrost, a színuszcsomó végzi, az ingerület továbbításában pedig többek között a pitvar-kamrai csomó vesz részt. Az egészséges szívműködéshez az említettek összehangolt működése szükséges.
Az elektromos impulzusok megszakadása a szívverés ütemének megváltozásával jár. Mivel ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket, csökken a vérpumpaként működő szív hatékonysága. A vegetatív idegrendszer is hatással lehet a szívműködésedre, a szimpatikus ingerei serkentik, míg a paraszimpatikusok gátolják működését.
Az összhang zavara
A szívritmuszavar nem jelent feltétlen szívelégtelenséget.
Élete során gyakorlatilag mindenkinél előfordul, hogy a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően. Leggyakoribb formája a két normál ütés közötti extra dobbanás. Az egészséges szív normálisnál gyorsabb, vagy lassabb összehúzódásai mögött gyakran külső körülmények, például az oxigén-, az energia ellátás, vagy a só-háztartás zavara állnak.
Szívritmusodat gyógyszerek és a vegetatív idegrendszert stimuláló élvezeti szerek is befolyásolhatják. Ha egyébként tünetmentes vagy, nincs szükséged kezelésre, de ha további panaszok is jelentkezne, orvoshoz kell fordulnod.
Tényleges szívritmuszavart valamennyi szívbetegség kiválthat, a szívinfarktus gyakori kísérője és leggyakoribb haláloka. Szívizomgyulladás és billentyű szűkület is okozhatja. A meglévő szívbetegség romlása is szívritmuszavar kialakulásának gyanújára adhat okot, de artériás érelzáródások (embóliák) is utalhatnak rá.
Kialakulása a szívvel összefüggéstelen tényezőkre is visszavezethető. Ilyen például a vegetatív idegrendszerre hatással lévő lelkiállapot, vagy a szervezetben lévő különböző ionok arányának megváltozása.
A szíven kívül más szervünk betegségét is jelezheti szívritmuszavar, például a pajzsmirigy túlműködését, amely felgyorsult anyagcserével és ezzel összefüggésben rendszertelen szívműködéssel jár. Alulműködése viszont lassú szívverést okozhat. Amennyiben betegség a kiváltó ok, gyakran nem magát a ritmuszavart, hanem a betegséget kell kezelni.
Orvosi segítségre akkor van szükség, ha az arrhythmia súlyos tüneteket okoz, vagy növeli más súlyos megbetegedés kockázatát.
Súlyos esetek
A túl gyors, esetenként egyenetlen szívverést orvosi nyelven tachycardiának, míg ellenkezőjét, a percenként 60 alatti szívverést bradycardiának nevezik. Ez utóbbi, ha nem jár ismétlődő tünetekkel, például szédüléssel, ájulással, nem igényel kezelést, azonban a tachycardia súlyos változataival, mivel akár hirtelen halált is okozhatnak, érdemes részletesebben foglalkozni.
Leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar, a pitvari tachycardia egyik formája, a normális ritmusú elektromos ingert spontán elektromos jelekkel felváltó pitvarfibrilláció. A remegő pitvarok megszűnnek hatékony vérpumpaként működni, összehúzódásuk rendszertelen, és a bennük visszamaradó vérmennyiség megalvadhat, majd a véráramba jutva agyi stroke-ot okozhat, illetve a test különböző részében érelzáródáshoz vezető vérrögöket képezhet.
A pitvarfibrilláció jellegzetes tünetei a mellkasi fájdalom, a fulladás, az ok nélküli verejtékezés, a rendszertelen heves szívverés, de fáradtság és gyengeség is aggodalomra adhat okot. Azonnali orvosi beavatkozásra légzés és szívleállás esetén van szükség.
Ilyenkor életmentő lehet egy újraélesztéshez értő amatőr jelenléte, ahogy egy ma már a városokban több helyen is hozzáférhető elektromos defibrillátor is. Hatékony gyógymódot a vérrögképződést megakadályozó véralvadásgátlók jelentenek.
Pitvarfibrillációt kiváltó betegségek a pajzsmirigy, a koszorúér betegségei, a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegségek, a szívelégtelenség, a tüdőembólia, de a hajlam családon belül is öröklődhet.
Egyértelmű kiváltó okok nem ismertek, de a túlzott koffein és alkohol fogyasztás, a folyamatos nagy mértékű fizikai terhelés vélhetően éppúgy szerepet játszanak kialakulásában, mint az egészségtelen étrend és a testmozgás hiánya.
A különböző szívritmus zavarok között a legveszélyesebb a kamrafibrilláció, amely gyakran okoz hirtelen szívhalált. A kamrából eredő gyors szívverés a kamrai tachycardia, amikor a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni az agyba és a létfontosságú szervekbe. A vérpumpálás minden figyelmeztető jel nélkül teljesen leállhat, ez okozza az azonnali orvosi beavatkozást igénylő, rövid időn belüli ájulással járó kamrafibrillációt.
Ha nincs pulzus, szívműködés és vérnyomás, csak a lehető legrövidebb időn belül a mellkasra mért elektromos ütés hozhat pozitív változást. Sikeres újraélesztés esetén gyógyszeres kezeléssel lehet a szabályos szívritmust a továbbiakban fenntartani. Hátterében magas vérnyomás, szívbillentyű rendellenesség, fokozott pajzsmirigyműködés állhat, de a túlzott alkoholfogyasztás is kockázatot jelent.
Tünetek
A szívritmuszavar szubjektív és objektív tünetekkel járhat. Előbbiek közül leggyakoribb a pulzuskihagyás, vagy épp a szapora, esetenként rendszertelen szívdobogás. Ezek az esetek nagy többségében nem igényelnek orvosi beavatkozást.
Az objektív tünetek viszont, mint például az átmeneti a mellkasi remegésérzés, zavartság, vagy a szívből kijövő csökkent vértérfogat okozta szédülés, légszomj, ájulás, továbbá a múló beszéd-, vagy látászavar, a túl gyorsan vagy lassan verő szív, mellkasi fájdalom, bizonytalanság érzés már orvosi segítségért kiáltanak. A szívritmuszavarok típusainál már utaltunk rá, mely tünetek milyen betegségre utalhatnak.
Diagnózis és kezelés
A diagnózis felállításánál az orvosnak ismernie kell a kórelőzményeidet, valamint, hogy milyen gyakran jelentkezik, milyen hosszú ideig tart, illetve spontán szűnik-e meg a ritmuszavarod. Enyhe formáját az EKG nem mutatja ki, hiszen mire orvoshoz mész, tüneteid már általában enyhültek.
A 24 órás hordozható EKG készülékkel viszont már kellő információ gyűjthető a diagnózis felállításhoz. Invazív diagnosztikával pedig az orvosnak már az ok megszüntetésére is lehetősége nyílik.
Ha a panaszok, például a lassú, hosszú szünetekkel járó szívverések hátterében nem áll kezelhető ok, a szívműködés szabályozására a szívbe elektromos impulzusok bejuttatására képes, és így a szívet egyenletes működésre késztető pacemaker beültetése a megoldás.
Más esetekben szívizomzat elektromos zavaraira fókuszálnak, vagyis kiégetik és eltávolítják a szívizomzat szabálytalan elektromos impulzusokat okozó vagy továbbító szövetét. A szapora szívverés (tachycardia), a szívfrekvenciát (ütem) szabályozó ideget aktiváló módszerekkel is kezelhető, ilyenek a köhögés, a lélegzet visszatartása vagy az erőlködés.
A gyógyszerek többnyire csak a tüneti kezelést, a szapora szívverés lassítását szolgálják, és a szövődmények elkerülése érdekében csak az orvos utasításának megfelelően szedhetők.
A természet is segít(het)
Az úgynevezett celluláris medicina a megszokottól eltérő oldalról közelít a szívritmuszavar kérdéséhez. A normális szívritmushoz szükséges elektromos impulzusok kiváltását és továbbítását végző szívizomsejtek krónikus vitamin- és más létfontosságú tápanyaghiányában (magnézium, karnitin, Q10-koenzim) látja a ritmuszavarok kiváltó okát.
A Matthias Rath Kutatóintézetben végeztek a világon először 131 szívritmuszavarban szenvedőnél független klinikai tesztet sejttápanyagokkal. A hat hónapos gyógyszerkúrára fogott két csoportra osztott betegek közül a hatóanyagot tartalmazó készítményeket kapók körében 30 százalékkal csökkentek a szívritmuszavar problémák és teljes gyógyulás esélye a placebót szedettekéhez képest megduplázódott.
Ha egy csinos lány, vagy legény láttán nagyot dobban a szíved, vagy eláll a lélegzeted, és mintha a szíved is kihagyna egy-egy dobbanást, nem kell azonnal orvoshoz fordulnod. De a szívritmuszavarok akár halállal is járó formáit jelző tüneteid már aggodalomra adhatnak okot, így ne késlekedj velük kardiológushoz fordulni.
