Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban tőlük, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket róluk.

Sokan gondolják úgy a magasvérnyomásos betegek közül, hogy állapotukat kizárólag gyógyszerekkel kezelhetik, pedig megfelelő életmóddal is lehet csökkenteni a vérnyomást. Természetes módszerekkel ráadásul egyrészt a gyógyszerek esetleges kellemetlen mellékhatásaitól sem kell tartani, másrészt a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenthetik.

Az érintett rövid ideig gyors, és szabálytalan szívdobogást észlelhet, időnként egy-egy nagyobb bedobbanással, vagy kimaradással. Repkedő érzésként is szokták jellemezni. Nézzük mik okozhatják.

Szívünk néha szinte kiugrik a helyéről, máskor észre sem vesszük, hogy dolgozik. Ha megijesztenek, úgy érezzük, mintha megszűnne dobogni, máskor meg mintha eggyel többet verne a megszokottnál. Mikor beszélünk szívritmuszavarról és milyen veszélyekkel jár? 

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A koleszterin körül mindenféle „mítosz” alakult ki, és sokan rettegett ellenségként gondolnak rá, ami fenyegeti az egészségüket. Cikkünk célja a tévhitek eloszlatása és a tények áttekintése a vitatott vérzsír témakörben.

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

Sokan ijednek meg a mellkasi fájdalomtól, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni? Cikkünkből kiderül.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.